► A diákbérlettel és a diákigazolvánnyal kapcsolatos tudnivalók
► Miért van szükség az első ajtós felszállási rendszerre?
► Miért utaz(hat)nak hajléktalanok az autóbuszon?
► Miért nem fűtik télen az autóbuszokat?
► Miért kell a bérletjegyre ráírni az igazolvány számát és a lakcímet?
A diákbérlettel és a diákigazolvánnyal kapcsolatos tudnivalók
A diákigazolványok matricával történő érvényesítése - a tanköteles kor betöltését követően - azért szükséges, mert kedvezményes tanulóbérletet csak érvényes diákigazolvánnyal, vagy ideiglenes diákigazolványnak minősülő igazolással lehet használni! Ezek nélkül a bérletszelvény utazásra nem jogosít!
Az oktatási intézmény által kiállított ideiglenes diákigazolványnak minősülő igazolások a kiállítástól számított 60 napig érvényesek, szükség szerint tehát 60 naponta újat kell beszerezni. Más dokumentummal (például iskolalátogatási igazolással, hallgatói jogviszony-igazolással) az utazási kedvezményeket nem lehet igénybe venni!
A 2016/2017-es tanévre, illetve annak második félévére érvényes diákigazolványokkal a kedvezményes utazási lehetőség 2017. október 31-éig vehető igénybe; legkésőbb ezzel a kezdőnappal váltható kedvezményes bérlet, ami a rajta feltüntetett érvényességi időn belül, de legkésőbb 2017. december 1-jén 02:00 óráig használható utazásra.
Az alábbiak adatok valamelyikét - de csak az egyiket! - kell a bérletszelvényre olvashatóan felírni, vagy a hőpapíron kiadott szelvény nyomtatásához megadni:
- a diák, hallgató OM azonosító száma, vagy
- a diákigazolvány száma, vagy
- a 362/2011. (XII. 30.) számú kormányrendelet szerinti igazolás sorszáma.
Jegyellenőreink mindegyik azonosító számot elfogadják a bérletszelvényen. A lényeg, hogy egyértelműen köthető legyen a szelvény az utas által felmutatott, kedvezményre jogosító irathoz, és a felsorolt lehetőségek közül csak egy azonosító szám szerepeljen rajta.
Célszerűbb az oktatási azonosítót feltüntetni, mert az egyrészt nem változik az igazolások cseréjével, másrészt az elkészült diákigazolvány kézhezvételét, vagy a diákigazolványt érvényesítő matrica felragasztását követően az oktatási azonosítóval kitöltött tanulóbérlet-szelvény továbbra is használható marad (ha a diákigazolványon szerepel az oktatási azonosító), ezért nincs szükség a bérletszelvény pluszköltséget jelentő cseréjére.
Ha a diák rendelkezik hallgatói jogviszonnyal ugyan, de diákigazolványa nem készült el időben, vagy nem kapta meg és nem osztotta ki időben a tanintézmény az érvényesítő matricákat, esetleg a tanuló felejtette el érvényesíteni a diákigazolványát 2017. október 31-éig, és emiatt pótdíjazták, akkor kérnie kell a tanintézménytől egy, az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) számú kormányrendelet szerinti ideiglenes diákigazolványnak minősülő, sorszámozott igazolást. Ezzel az igazolással a kiállításától számított 60. napig használhatja érvényes, kedvezményes értékszelvényét, ha az igazolás sorszáma szerepel a szelvényen, vagy utólag kikérheti az érvényesítő matricát.
Miért van szükség az első ajtós felszállási rendszerre?
Szolnokon - miként Magyarország más több városában is - az autóbuszra az első ajtón kell felszállni (a többi ajtó a leszállásra szolgál). Egyebek között azért, mert
- az autóbusz-vezető így ellenőrizni tudja a felszállók bérletét;
- az autóbusz-vezető tud menetjegyet árusítani, és ellenőrizni tudja a menetjegyek kezelését (esetenként a kezelt menetjegyet is);
- a felszállást ne lassítsa az esetleges leszálló utas és fordítva.
Ezért vannak csak az első ajtónál (az autóbusz-vezetőnél) jegyérvényesítő készülékek és nincs leszállást jelző gomb.
A szabály betartása közös érdek. Ha minden utas érvényes bérlettel / menetjeggyel venné igénybe a szolgáltatást, magasabb lenne a részvénytársaság bevétele, kisebb mértékben kellene emelni a viteldíjakat, vagy kevesebb járat megszüntetése válna szükségessé.
Az első ajtós felszállást az autóbusz-vezető úgy segíti (támogatja, kényszeríti), hogy a megállóba érkezéskor először az első ajtót nyitja ki, majd néhány másodperc elteltével (késleltetve) nyitja a többi (amelyiknél jelezték) leszállásra szolgáló ajtót is.
Természetesen van olyan helyzet, amikor ettől el lehet, sőt el kell tekinteni. Amikor a felszállni kívánók száma olyan nagy, hogy az első ajtón való felszállás nagyon sokáig tartana, akkor a fenti szabálytól az autóbusz-vezető eltérhet. Ilyenek például 24-es vonalon a Széchenyi lakótelep felé az autóbusz-állomás és a vásárcsarnok megállók (és még néhány, de nem sok)! A végállomások viszont nem ilyenek; itt van elég idő arra, hogy az autóbusz-vezető mindenkit az első ajtón szállítson fel.
Miért utaz(hat)nak hajléktalanok az autóbuszon?
Rendszeresen visszatérő panasz, hogy "hajléktalanok, vagy annak látszó emberek utaznak a járatokon, akik beszólnak az utasoknak, hangoskodnak, trágár szavakat kiabálnak, alkoholt fogyasztanak, mocskos öltözékükkel bepiszkítják az üléseket, amire aztán nincs a többi utasnak gusztusa leülni. Jegyet persze nem kezelnek, mert nincs is nekik".
A kérdéskör általában mindenki számára kellemetlen és nehezen kezelhető. Az utazási szabályzat szerint az autóbusz-járatokon nem utazhat fertőző beteg, illetve az utazásból kizárható:
a) az ittas személy;
b) aki botrányosan viselkedik, vagy más hasonló okból utastársai terhére van;
c) aki lábán görkorcsolyával kísérli meg az utazást;
d) aki menetjegy nélkül, illetve érvénytelen menetjeggyel, érvénytelen bérlettel kísérli meg az utazást;
e) aki az utazási feltételeket nem tartja be, továbbá "az autóbuszon szennyezett ruházattal, kézipoggyásszal utazni vagy más olyan magatartást tanúsítani nem szabad, amely az autóbuszt, annak felszerelési tárgyait, más utasok ruházatát, kézipoggyászát beszennyezheti vagy azokban hasonló módon kárt okozhat".
Sajnos ezeket meglehetősen nehéz egyértelműen megállapítani, még nehezebb ennek érvényt szerezni, és hibázás esetén az érintett könnyen kerülhet érdekvédő szervezetek bírálatának kereszttüzébe, vagy éppen hatósági eljárás alá.
A részvénytársaság azt az alapelvet követi, hogy akinek van érvényes bérlete vagy menetjegye, attól a fentiek szerint csak alapos okkal tagadható meg az utazás. Viszont aki az előzőek alapján nem szállhat fel az autóbuszra, azzal szemben (legyen az bárki, hajléktalan, randalírozó vagy részeg) udvariasan, de határozottan kell fellépni.
Azt is tudni kell, hogy a hajléktalanokkal foglalkozó szolgálat épülete az 1-es vonal vége felé található, és a hajléktalanok gyakran utaznak oda. Azok, akik együttműködnek a szolgálattal (például rendszeresen fürdenek és mossák a ruházatukat) a szolgálattól kapnak menetjegyeket, vagy bérletet is.
Az az igazság, hogy a közös (utas, hajléktalan és autóbusz-vezető) és kölcsönös megértés, tolerancia és empátia segíthet ezen a kérdésen.
Miért nem fűtik télen az autóbuszokat?
Mert nincs rá szükség, alig van értelme, nincs is rá lehetőség, de egy minimális fűtés mindezek ellenére van.
A városi közlekedésben a fűtésre alig van szükség. Az utasok a külső időjárásnak megfelelő öltözetben veszik igénybe a szolgáltatást, tehát egy, a külső hőmérsékletnél lényegesen melegebb körülmények között megizzadnának, megfázhatnának. (Az elővárosi és helyközi közlekedésben más a helyzet – ott az utazás hosszabb időt vesz igénybe, leveszik a téli kabátokat, ott magasabb hőmérsékletet kell biztosítani.)
Az utastér fűtése meglehetősen értelmetlen dolog városi autóbuszokban. Az autóbusz gyakran megáll, kettő-négy ajtaját is kell nyitni hosszabb-rövidebb ideig. Az esetleges melegebb levegő többsége kiáramlik az autóbuszból, és kezdhető elölről a fűtés.
A városi autóbuszok utasterének fűtésére nincs az autóbuszokban megfelelő teljesítményű fűtőkályha (ami van, az csak a motor hűtőfolyadékának előmelegítésre és a vezetőfülke fűtésére elegendő).
Ugyanakkor az autóbuszokban van néhány ventilátoros, radiátoros fűtőtest, ami a motor hulladék hőjét hasznosítva valamennyi meleget képes az utastérbe juttatni. De a mai korszerű motoroknak viszonylag kevés a hulladék hője, és nagy hidegben, a kora reggeli órákban pedig különösen kevés (van, amikor csak a fűtőkályha segítségével biztosítható az optimális üzemi hőfok). A motor hulladék hőjével (az ajtók rendszeres nyitása ellenére) lehetséges a +2 C° - +4 C° biztosítása. Ez (az utasok párolgási hőjével együtt) biztosítja, hogy az autóbuszok belsejében (a legnagyobb hidegben) se fagyjon meg a felvitt víz és latyak, vagy ne fagyjon le a bepárásodott ablak.
Megjegyezzük, hogy a vélekedésekkel ellentétben a korábbi években (a '90-es évek végéig) semmilyen (tehát még temperáló) fűtés sem volt a városi autóbuszokban.
Miért kell a bérletjegyre ráírni az igazolvány számát, a nevet és a lakcímet?
Az üzletszabályzatunk (a honlapon, a menetrendben, illetve a Jubileum téri pénztárban kifüggesztve megtalálható) 2.3 pontjának rendelkezései szerint: "Igazolvány és megfelelő tok nélkül a bérletjegy utazásra nem jogosít. A bérletjegy akkor érvényes, ha az első utazás megkezdése előtt a nevét, lakcímét, valamint a bérletigazolvány számát (diákigazolvány esetében a diákigazolvány számát) a bérletszelvény megfelelő rovatába - tintával, olvashatóan - a tulajdonos feltüntette. Ezek hiányában a bérlet, utazásra nem jogosít, és az utas pótdíjat köteles fizetni."
A bérletszelvény személyre szóló (tehát más számára át nem ruházható) okmány, amely amíg nincs megfelelően kitöltve, addig bárkinek kölcsön- vagy átadható. A fenti szabály ezt kívánja megakadályozni.
A pótdíj helyszíni kiegyenlítés esetén 5000 Ft. Ha nyolc napon belül egyenlítik ki, akkor 10000 Ft, ha nyolc napon túl, akkor 15000 Ft. A pótdíj mellett természetesen menetjegyet is kell vásárolnia az érintettnek.
Sokan hivatkoznak arra, hogy igazolni tudják a korábbi szelvényeikkel, hogy hónapok, évek óta van kitöltött bérlet(szelvény)ük, csak most elfeledkeztek a szükséges rovatok kitöltéséről. Az ellenőröknek nincs mérlegelési lehetőségük, hogy ki mikor és hol tölti, töltötte ki vagy használta korábban a bérletét.